zeno bejegyzései

A Bíráló Bizottság elutasította a kutatócsoport négyéves munkájának szakmai beszámolóját

A Program titkárától november 21-én érkezett e-mail a szakmai beszámoló elutasításáról, de azóta sem kaptunk részletes és hivatalos bírálatot, így bár késéssel, de az e-mail szövegét és Gyarmathy Éva, a kutatócsoport vezetőjének válaszát ismertetjük. Az elutasítás:

Tisztelt Kutatócsoport Vezető, Kedves Éva!

Az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázat szakmai beszámolóit november 20-án értékelte a Bírálóbizottság. Sajnos az MTA-AVKF Tanulási Környezet Kutatócsoport záró beszámolója alapján nem teljesültek a minimum publikálási követelmények, ezért a Bizottság nem fogadta el a záró szakmai beszámolót.

A Bizottság egyhangú döntése az, hogy amennyiben 2026. szeptember 30-ig pótolja a kutatócsoport a hiányosságokat, úgy a szakmai beszámolót egy év múlva újra értékeli a Bizottság. Amennyiben nem sikerül a hiányt pótolni, az utolsó évi támogatás összegét vissza kell fizetni az MTA részére. A Bizottság döntéséről a befogadó kutatóhely vezetőjét is értesítjük.

Egyúttal a Bizottság javaslatára levettük a december 3-i rendezvényről a kutatócsoport előadását is.

Kérjük a fentiek tudomásul vételét és a fenti határidőre a pótbeszámoló megküldését.

További információkat nem kaptunk, ezért november 27-én Gyarmathy Éva az alábbi választ küldte:

Tisztelt Sugár Éva titkár, Bozó László elnök és Józsa Krisztián társelnök,

Feltételezésem szerint az Önöktől kapott e-mailben küldött üzenet nem hivatalos tájékoztatás. A Bíráló Bizottság által kiadott bírálat mindezidáig nem érkezett meg, így csak a részletek ismerete nélkül tudok válaszolni.

A Bíráló Bizottság véleménye fontos számunkra, és természetesen a Bizottság dönthet úgy, hogy a munkánk nem megfelelő színvonalú. Ugyanakkor jelzem, hogy a pályázati felhívás, a kutatási és költség tervünk, valamint a támogatási szerződés (csatoltam mindezt) szerint minden kötelezettségünknek eleget tettünk. Így érthetetlen a támogatás visszafizetéséről szóló fenyegetés.

Többször elhangzottak a projekt során a feltételek változásáról üzenetek – eleinte jutalmazás, majd büntetés ígéretével. Szerződésmódosítás azonban nem történt. Ennek hiányában az eredeti kutatási és költség terv szerint tudtunk eljárni. Az elfogadott terv nem tartalmazott díjakat kívánó publikációkat. Kutatócsoportunk előnyben részesítette az ingyenes nemzetközi és hazai publikációkat. A pályázati felhívás szellemében pedagógusokat vontuk be a kutatásba, és ehhez költségeket rendeltünk. Mindazonáltal egy drága, de Q1-es publikáció díját kigazdálkodtuk, így az meg is tudott jelenni.

Amennyiben a pályázati felhívás kijelöli, hogy mennyi olyan publikáció szükséges a projektben, amely jelentős anyagi ráfordítást igényel, akkor egészen más kutatási tervet dolgozunk ki, és a kutatást a Q1-2-es publikációkra optimalizáljuk. Utólag, menet közben a kutatásban jelentős változtatásokat nem volt lehetőségünk megtenni. Mindezek alapján nem megalapozott a Bíráló Bizottság által a pályázati pénz visszafizetésével való fenyegetés, és kérjük ennek visszavonását.

Mindemellett felfoghatatlan, hogy miután felkérést kaptunk a projekt során alkalmazott módszertanok kiadványának bemutatására, a Bíráló Bizottság megtiltja a kutatás során kialakított módszertant közreadó kiadványunk bemutatását, miközben egyértelműen a munkákhoz tartozó, a Q1-2-es publikációk feletti kötelességünk, hogy a hazai közoktatás-fejlesztéshez hozzájáruljunk. Kiadványunk mindazonáltal megjelent, még ha a bemutatását meg is tagadja a Bíráló Bizottság.

A fentiek mellett oktatáspolitikai aspektusból is nagyon problémás a döntés. A Bíráló Bizottság eljárása leképezi a magyar oktatás legjellemzőbb fekete pedagógiáját: szűk területre fókuszáló minősítés, büntetés, kirekesztés, a diverzitás üldözése, tisztázatlan helyzet, változó elvárások, amelyekhez egy folyamat közben kellene alkalmazkodni.

Kutatócsoportunk nevében kérem, hogy vizsgálják felül a Bíráló Bizottság eljárását. Nem csupán a saját esetünk újragondolását, de a többi, hasonlóan büntetett kutatócsoport esetének is korrektebb, a hazai közoktatás-fejlesztés szemléleti megújulásának megfelelő elbírálását várjuk.

Továbbra is várjuk a Bíráló Bizottság által adott szakmai elemzést. Nehéz elképzelni, hogy egy a kutatási tervben és szerződésben nem szereplő tényező miatt a kutató csoport teljes négyéves kutatási munkáját negligálja a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt folyó program bíráló bizottsága.

Eredményeink megjelenése

November 13-án, a szegedi ONK-n megtartott szimpóziumunk izgalmas szakmai beszélgetésben folytatódott az előadóteremben. Rapos Nóra opponens kiemelte a projektünk interdiszciplinaritását, és az oktatási innovációk problémáját, ami jelentős érdeklődést váltott ki a résztvevők között.

 A Móra Kiadónál megjelent kötetünk nyomán a TV2 Életmód Magazinja november 16-án beszélt a kutatómunkánkról, és a gyakorlatban is bemutatta eredményeit.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola kutatócsoportunk négyéves munkáját ismertetendő sajtóanyagot adott ki. Ennek nyomán Gyarmathy Éva több rádiós interjúban mutatta be a kutatásunkat. Például november 21-én a Spirit FM rádióban Rónai Egonnal a kutatócsoport eredményeiről és azoknak, a közoktatás szempontjából lényeges aspektusairól beszélgetett.

Módszertani kiadványunknak szentelt konferencia szekció Vácon

Október 15-én a váci Kisgyermeknevelési Konferencián egy szekció keretében bemutatjuk a kutatás során összeállított módszertani kiadványunkat:

Szekció címe: Módszerek az iskolát kezdő gyerekek tanulási környezetének átalakításához

Szekció vezető: Gyarmathy Éva

Szekció műfaja: előadás, gyakorlati bemutatók

Résztvevők és témák:

  • Gyarmathy Éva – tanulásszervezés
  • Kádek Kata – térszervezés
  • Négyesi Anna – mozgáspihenő
  • Dézsi Bernadett – mondókák
  • Mizsei Bernadett – betűk
  • Pap Judit – tanulókártyák

Leírás: A szekcióban a MTA-AVKF Tanulási környezet Kutatócsoportjának négyéves munkája során kifejlesztett módszertanokat, és ezek alkalmazásának tapasztalatait mutatjuk be. Az 1-2. osztályos gyerekek tanulási környezetének átalakításában a fejlesztő tanításhoz egyrészt megbízható fejlesztő módszerekre, másrészt ehhez illő osztályszervezésre van szükség.

CogniPlay – Felmérés – Játék – Fejlődés

A MTA-AVKF kutatócsoport kutatási eredményei azt jelzik, hogy a fejlesztő játékok, gyakorlatok nem épülnek be szervesen az iskolai tanulási folyamatba. A továbblépésben a módszertani anyagok rendszerét a digitális technikával kombinálva fejlesztjük. https://www.cogniplay.com

A korábban már bemutatott CogniPlay egy 4–10 évesekre célzott, új generációs STEAM modell, amelyben a játék maga a tanulás tere, nem kiegészítő elem. Gondosan tervezett fizikai és digitális játékokat alkalmazunk megtervezett módon; a tanulási folyamat ívet: Felmérés → Játék (Megértés és Általánosítás) → Gyakorlás és Mérés → Fejlődés. A modell illeszkedik a mai iskolai struktúrákhoz. Összetevői – játékok, feladatbankok, módszertani útmutatók – önállóan is használhatók, ugyanakkor koherens rendszerként egymásra építhetők, lehetővé téve a fokozatos bevezetést (modul → témakör/egység → évfolyam → iskola). Az ökoszisztéma egymással összekapcsolt doménekre épül: PlayMath (aktuális fókusz), PlayWord, PlayAbility, PlayAgility, PlayScience, PlayArt, PlayCraft, PlaySocial; a játékok ezeket szándékoltan kapcsolják össze, hogy a fogalmak cselekvésen, mozgáson és szociális interakción keresztül épüljenek és legyenek átvihetők. A CogniPlay tanulás előtt és annak folyamatában is felméri, és szükség esetén fejleszti a tanulást megalapozó képességeket tanári felülbírálati joggal és kontrollal. A rendszer által gyűjtött adatok anonim módon elérhetők lesznek diák, szülő, pedagógus és kutató számára.

A minőség és a fenntartható terjeszthetőség érdekében a CogniPlay intézményi partnereket keres – elsősorban tanárképzéssel foglalkozó szervezeteket – Regionális Módszertani központok létrehozására és működtetésére.

Újabb publikációnk: A digitális eszközök tanári alkalmazásának elősegítése a korai matematika-, nyelv- és technológia tanulásának értékelésében.

Benyújtottunk egy a korai tanulási képességméréssel kapcsolatos cikket a „Journal of Digital Learning in Teacher Education” című folyóiratba „Promoting Teacher Adoption of a Digital Tool for Early Mathematics, Language, Technology Learning Assessment: Insights from the Sensory Motor and Cognitive Profile Test címmel. A kézirat azonosítója UJDL-2025-0112. A cikk témájának alapja, hogy a technológia fejlődése növelte a pedagógusok hozzáférését az oktatást segítő digitális eszközökhöz, mégis alacsony az alkalmazásuk, mivel a fejlesztések gyakran nem illeszkednek a tanárok gyakorlati igényeihez. A kutatásban a SCPT teszt példáján keresztül vizsgáltuk, hogyan támogatható a digitális eszközök elfogadása a korai oktatásban. Az eredmények szerint a pedagógusoknak átfogó szakmai támogatásra, kulturálisan releváns technológiai megoldásokra és világos pedagógiai indoklásra van szükségük. A tanulmány hozzájárul az emberközpontú, fenntartható oktatástechnológiai fejlesztésekhez.

A kutatás módszertani anyagának közreadása

Nyomdakész a kutatásunkban használt módszertani anyagok gyűjteménye, amely a Móra Kiadó és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola közös kiadásában szeptember végén jelenik meg. A kötetet az októberi Kisgyermeknevelési Konferencián Vácon mutatjuk be.

Különleges publikálási lehetőséget kaptunk

A keresztény neveléssel foglalkozó nemzetközi online kutatási folyóirat, az Educatio, a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetségének (IFCU) kutatási szektorával együttműködve „Az oktatás a remény cselekedete? A katolikus oktatás szereplői és a Globális Nevelési Egyezmény” címmel felhívást tett közzé:

Egy olyan világban, amelyet számos válság – társadalmi, környezeti, gazdasági és spirituális – ráz meg, az oktatás még mindig reményt adhat? Ferenc pápa Globális Nevelési Egyezményének hátterével az Educatio 16. száma arra hívja a tanulmányírókat, hogy járják körül, hogyan válaszolnak a katolikus oktatási intézmények az alap-, közép- és felsőoktatás szintjén erre a felhívásra.”

Erre a felhívásra jelentkeztünk és kaptunk lehetőséget a kutatásunk publikálására.

A Tanulókártyák széleskörű tesztelése

A módszertani fejlesztések egyik digitális megoldása a tanulókártyáknak a tanórákon társasjátékokban való alkalmazása. A gyakorlatban már bevált eljárást továbbfejlesztettük, és a kártyák tesztelését szélesebb körben is megkezdtük.

Dr. Forstner Bertalannál lehet jelentkezni a módszer kipróbálására: Forstner.Bertalan@aut.bme.hu