A Neurodiverzitás Módszertani Központ online szakmai műhelyén a kutatócsoport módszertani kiadványa került bemutatásra. A „Változó tanulási környezet” könyv a kutatás során használt módszertanok gyakorlatban történő felhasználása és módosítása után, mint a tanításba beépíthető lehetőségek ismertetése nagy érdeklődést váltott ki.
A BME Automatizálási Tanszékén Dr. Forstner Bertalan docens, a kutatócsoport tagja vezeti a diákjait a Coglica teszt fejlesztésében – https://coglica.aut.bme.hu/cogniapp
Február 9-én volt az idei első kutatási megbeszélés, amelyet online tartottunk meg. A webes felület alapvetően már készen van, a tesztfeladatok/játékok javítása a következő feladat.
2026. február 2-án szakmai műhelymunka keretében a CogniPlay módszernek elsősorban a matematikai gondolkodás fejlesztésében játszott szerepe volt a téma az Apor Vilmos Katolikus Főiskola szakmai műhelyén, amelyet Buzogány Ágota és Kökényesi Imre vezetett.
A szakmai beszélgetés kiindulása az óvoda-iskola átmenetre fókuszáló gyakorlati bemutató volt. A műhely anyagai elérhetők ezen a linken: CogniPlay
Január 17-én a Szenzomotoros és Kognitív Profil Teszt használatával folytatódott a kutatási projektünk. A CogniPlay rendszerben kidolgozandó PlayAbility profil teszt fejlesztéséhez előzetese felmérések indultak a Beijing Huijia kínai magániskolában. Kis nehézséget okozott, hogy a gyerekek angol tudása nem volt elég jó. Emiatt a tanároknak sokat kellett segíteni.
Gyarmathy Éva, a kutatás vezetője válasza:
A bírálatok kizárólag a Q1-2-es publikációk hiányára hivatkoznak. (Bíráló 1 ennek fényében értékelte a többi szempontot is, ami különös eljárás.) Ugyanakkor a pályázati felhívásban, az elfogadott kutatási tervben és a szerződésben sehol nincsen olyan kitétel, hogy a Q1-2-es publikáció feltétel lenne. Nem készült módosított szerződés sem, amelyben ilyen elvárások megjelennének. Mindazonáltal a kutatócsoport ilyen jellegű folyóiratokban is publikált, illetve több folyóiratban folyamatban van a publikáció, mert a kutatás eredményeit és annak továbbvitelét is publikáljuk a projekt időszaka után is.
A kutatási tervben kiemelten jeleztük a projektünk interdiszciplinaritását, mert a pedagógia egyik szükséges változási útjának tekintjük, hogy a pedagógusok a 21. századi kihívásokkal való megküzdés során más szakmák tudását is használhassák. Ennek megfelelően a kutatásban részt vettek térszervezési-építészeti, illetve informatikai területek kutatói és diákjaik, és a publikációkban is megjelentek az ő munkáik. Nem tudjuk értelmezni Bíráló 1-nek a bírálat 5. pont szöveges indoklásában leírtakat.
Kutató csoportunkkal egyetértésben a szakmai beszámolót nem módosítom, minthogy a kutatásunk és eredményei mindenben megfelelnek a pályázati felhívásban, az elfogadott kutatási tervben és a szerződésben megfogalmazottaknak.”
A Program titkárától november 21-én érkezett e-mail a szakmai beszámoló elutasításáról, de azóta sem kaptunk részletes és hivatalos bírálatot, így bár késéssel, de az e-mail szövegét és Gyarmathy Éva, a kutatócsoport vezetőjének válaszát ismertetjük. Az elutasítás:
Tisztelt Kutatócsoport Vezető, Kedves Éva!
Az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázat szakmai beszámolóit november 20-án értékelte a Bírálóbizottság. Sajnos az MTA-AVKF Tanulási Környezet Kutatócsoport záró beszámolója alapján nem teljesültek a minimum publikálási követelmények, ezért a Bizottság nem fogadta el a záró szakmai beszámolót.
A Bizottság egyhangú döntése az, hogy amennyiben 2026. szeptember 30-ig pótolja a kutatócsoport a hiányosságokat, úgy a szakmai beszámolót egy év múlva újra értékeli a Bizottság. Amennyiben nem sikerül a hiányt pótolni, az utolsó évi támogatás összegét vissza kell fizetni az MTA részére. A Bizottság döntéséről a befogadó kutatóhely vezetőjét is értesítjük.
Egyúttal a Bizottság javaslatára levettük a december 3-i rendezvényről a kutatócsoport előadását is.
Kérjük a fentiek tudomásul vételét és a fenti határidőre a pótbeszámoló megküldését.
További információkat nem kaptunk, ezért november 27-én Gyarmathy Éva az alábbi választ küldte:
Tisztelt Sugár Éva titkár, Bozó László elnök és Józsa Krisztián társelnök,
Feltételezésem szerint az Önöktől kapott e-mailben küldött üzenet nem hivatalos tájékoztatás. A Bíráló Bizottság által kiadott bírálat mindezidáig nem érkezett meg, így csak a részletek ismerete nélkül tudok válaszolni.
A Bíráló Bizottság véleménye fontos számunkra, és természetesen a Bizottság dönthet úgy, hogy a munkánk nem megfelelő színvonalú. Ugyanakkor jelzem, hogy a pályázati felhívás, a kutatási és költség tervünk, valamint a támogatási szerződés (csatoltam mindezt) szerint minden kötelezettségünknek eleget tettünk. Így érthetetlen a támogatás visszafizetéséről szóló fenyegetés.
Többször elhangzottak a projekt során a feltételek változásáról üzenetek – eleinte jutalmazás, majd büntetés ígéretével. Szerződésmódosítás azonban nem történt. Ennek hiányában az eredeti kutatási és költség terv szerint tudtunk eljárni. Az elfogadott terv nem tartalmazott díjakat kívánó publikációkat. Kutatócsoportunk előnyben részesítette az ingyenes nemzetközi és hazai publikációkat. A pályázati felhívás szellemében pedagógusokat vontuk be a kutatásba, és ehhez költségeket rendeltünk. Mindazonáltal egy drága, de Q1-es publikáció díját kigazdálkodtuk, így az meg is tudott jelenni.
Amennyiben a pályázati felhívás kijelöli, hogy mennyi olyan publikáció szükséges a projektben, amely jelentős anyagi ráfordítást igényel, akkor egészen más kutatási tervet dolgozunk ki, és a kutatást a Q1-2-es publikációkra optimalizáljuk. Utólag, menet közben a kutatásban jelentős változtatásokat nem volt lehetőségünk megtenni. Mindezek alapján nem megalapozott a Bíráló Bizottság által a pályázati pénz visszafizetésével való fenyegetés, és kérjük ennek visszavonását.
Mindemellett felfoghatatlan, hogy miután felkérést kaptunk a projekt során alkalmazott módszertanok kiadványának bemutatására, a Bíráló Bizottság megtiltja a kutatás során kialakított módszertant közreadó kiadványunk bemutatását, miközben egyértelműen a munkákhoz tartozó, a Q1-2-es publikációk feletti kötelességünk, hogy a hazai közoktatás-fejlesztéshez hozzájáruljunk. Kiadványunk mindazonáltal megjelent, még ha a bemutatását meg is tagadja a Bíráló Bizottság.
A fentiek mellett oktatáspolitikai aspektusból is nagyon problémás a döntés. A Bíráló Bizottság eljárása leképezi a magyar oktatás legjellemzőbb fekete pedagógiáját: szűk területre fókuszáló minősítés, büntetés, kirekesztés, a diverzitás üldözése, tisztázatlan helyzet, változó elvárások, amelyekhez egy folyamat közben kellene alkalmazkodni.
Kutatócsoportunk nevében kérem, hogy vizsgálják felül a Bíráló Bizottság eljárását. Nem csupán a saját esetünk újragondolását, de a többi, hasonlóan büntetett kutatócsoport esetének is korrektebb, a hazai közoktatás-fejlesztés szemléleti megújulásának megfelelő elbírálását várjuk.
Továbbra is várjuk a Bíráló Bizottság által adott szakmai elemzést. Nehéz elképzelni, hogy egy a kutatási tervben és szerződésben nem szereplő tényező miatt a kutató csoport teljes négyéves kutatási munkáját negligálja a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt folyó program bíráló bizottsága.
November 13-án, a szegedi ONK-n megtartott szimpóziumunk izgalmas szakmai beszélgetésben folytatódott az előadóteremben. Rapos Nóra opponens kiemelte a projektünk interdiszciplinaritását, és az oktatási innovációk problémáját, ami jelentős érdeklődést váltott ki a résztvevők között.
A Móra Kiadónál megjelent kötetünk nyomán a TV2 Életmód Magazinja november 16-án beszélt a kutatómunkánkról, és a gyakorlatban is bemutatta eredményeit.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola kutatócsoportunk négyéves munkáját ismertetendő sajtóanyagot adott ki. Ennek nyomán Gyarmathy Éva több rádiós interjúban mutatta be a kutatásunkat. Például november 21-én a Spirit FM rádióban Rónai Egonnal a kutatócsoport eredményeiről és azoknak, a közoktatás szempontjából lényeges aspektusairól beszélgetett.
Október 15-én a váci Kisgyermeknevelési Konferencián egy szekció keretében bemutatjuk a kutatás során összeállított módszertani kiadványunkat:
Szekció címe: Módszerek az iskolát kezdő gyerekek tanulási környezetének átalakításához
Szekció vezető: Gyarmathy Éva
Szekció műfaja: előadás, gyakorlati bemutatók
Résztvevők és témák:
Leírás: A szekcióban a MTA-AVKF Tanulási környezet Kutatócsoportjának négyéves munkája során kifejlesztett módszertanokat, és ezek alkalmazásának tapasztalatait mutatjuk be. Az 1-2. osztályos gyerekek tanulási környezetének átalakításában a fejlesztő tanításhoz egyrészt megbízható fejlesztő módszerekre, másrészt ehhez illő osztályszervezésre van szükség.
A szegedi ONK2025-ra beadott szimpóziumunk pozitív bírálatokat kapott, így november 13-án bemutathatjuk a kutatási munkánk sokrétű eredményeit.
