A Tanulókártyák készítésében majdnem harminc pedagógus és számos diák vesz részt. Pap Judit koordinálja a folyamatot, amelynek során a kártyák több lektoráláson is keresztül mennek, majd grafikát is kapnak. Köszönet az alkotó csapatnak, és a Budapesti Műszaki Egyetem diákjainak, akik dr. Forstner Bertalan vezetésével a kártyák szerkesztéséhez felületet készítettek, majd most már teljes egészében működő mobil applikációra adaptálták a kártyákat. A Tanulókártya-készítők webfelületének elérési linkje továbbra is működik, és pdf formátumban továbbra is letölthetők a kártyák: https://tanulokartyak.azurewebsites.net/
2023. június 20-án lezárult a kutatási program első fejlesztési éve. Ennek a szakasznak a tapasztalatairól írásbeli beszámolót, valamint fotó-, videódokumentációt készítettek a fejlesztésbe bevont iskolák pedagógusai.
A kutatócsoport a visszajelzések alapján további módszertani egységeket dolgozott ki, valamint elkészítette a módszertani egységek és az általuk fejlesztett képességek összefüggés-táblázatát. A 2023. június 27-én tartott felkészülési napon megismerkedtek a pedagógusok az új fejlesztésekkel, valamint az összefüggés-táblázat felhasználásával áttekintettük és elemeztük a régi és az új módszertani egységeket.
Ebből a kínálatból választottak a következő tanévre a második osztályba lépő tanulóik számára.
Összegezve: 2023 őszén a támogató tanulási környezet kialakításáért 18 iskola 20 osztályában folytatódik majd a fejlesztés.
2023. június 22-én Bécsbe látogattunk a Technische Universität Wien meghívására, ahol egy különleges projektbe – Innovationslabor für Bildungsräume in bewegung (BiB Lab) -tekinthettünk be. Szabad fordításban: innovációs műhelyek az oktatásért.
Karin Harather, Ass.Prof. Mag.art. Dr.phil. Projektleiterin fogadott és kalauzolt bennünket. Mindhárom műhely lakótelepi környezetben működik, amelyből az egyiket egy csuklós buszban alakították ki. Így egész nyáron a lakótelep különböző pontjain kínál programokat a gyerekek számára.
A projekt középpontjában az olyan kreatív térhasználat áll, amely tanulásra, mozgásra és pihenésre is alkalmas és amelynek a kialakításába, tervezésébe bevonták a felhasználók, a gyerekek, a pedagógusok kéréseit, ötleteit.
Délután egy olyan nemzetközi iskolába látogattunk el, amely építésekor már érvényesítették a felhasználók igényeit is.
A kutatócsoport tagjai közül Dani-Ördög Dalma szervezte és vezette a tanulmányutat, a kutatásban résztvevő iskolák közül 8 iskola tanítói vettek részt a programon.
2023. június 15-én tartottunk előadást a „A művészet ereje – kifejezés, alkotás, gyógyítás, kognitív és érzelmi fejlesztés” című 6. Művészetpedagógiai Konferencián. Az előadásra a Vigadó épületében került sor. A szerzők: Gyarmathy Éva, Fenyvesi Kristóf, Kökényesi Imre, Lavicza Zsolt, Pap Judit, Turmezei Mónika. A kutatócsoport által bemutatott módszertan nagy érdeklődést váltott ki, többen ki is próbálták a módszer játék verzióját.
A „Mesezene módszer hatása a fonológiai tudatosságra, valamint a gyorsautomatizált megnevezésre” című doktori értekezés, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Bizottsága előtt megvédett dolgozattal doktori címet nyert Szűcs Antal Mór. A módszer a kutatási csomagunk része, amelyet a pedagógusok megismerhettek és választhattak.
Szűcs Antal Mór a kutatásban a módszer hatástényezőit vizsgálja tovább, illetve a tanításba való beépítés lehetőségeit vizsgálja.
A COGNI-TEaCH projektünk felsőoktatásra szánt digitális tananyagfejlesztéssel foglalkozik, és az „innovatív tanulási és tanítási gyakorlatok ösztönzését” célzó felsőoktatási prioritást célozza meg. Ennek a prioritásnak a teljesítése érdekében adatokon alapuló tanítás elsajátítását biztosítjuk a pedagógusoknak. Projektünkben érvényesül az innovatív, egyedi tartalom, azaz a tanulás kognitív, érzelmi és szociális fejlesztése. A módszertani anyagot digitalizált formában biztosítjuk és online közvetítjük. Az online, nyílt hozzáférésű tananyag a leendő és gyakorló tanárokat hatékony készségekkel, eszközökkel és pedagógiai módszertanokkal látja el az általános iskolás gyerekek kognitív, érzelmi és szociális kompetenciáinak fejlesztéséhez.
20 iskola 21 osztályában zajlik az MTA-AVKF Tanulási környezet kutatócsoport által fejlesztett módszertani egységek kipróbálása, amelynek 2023. január 31-én lezárult az első fejlesztési szakasza. A pedagógusok előre megadott szempontrendszer alapján összegezték módszertani egységenként a tapasztalataikat fotókkal és videófelvétellel színesítve.
Az MTA –AVKF Tanulási környezet kutatócsoport 17 fejlesztő anyagot dolgozott ki, amiből a pedagógusok szabadon választhattak 3-6 egységet. Így a 36 innovatív pedagógus az első fejlesztési szakaszban összesen 140 módszertani egységet próbált ki. Ezek közül a Mozgáspihenő (14 osztály), a Mondrian blokkok használata (12 osztály) és a Mondókák mozgással (11 osztály) volt a legnépszerűbb. A visszajelzések feldolgozása megtörtént. 2023. március 29-én a kipróbálás tapasztalatairól online konzultációt tartottunk a fejlesztésben érintett pedagógusokkal.
Az adatlapú oktatáshoz szükséges a pedagógusok számára könnyen használható és értelmezhető eszközöket biztosítani, hogy lehetőség szerint minél fiatalabb életkortól követhessék a tanulóik fejlődését. Olyan vizsgálati eljárást dolgoztunk ki, amely lehetőséget ad a pedagógusoknak a diákok differenciált megismerésére, és már húsz éve használják a pedagógusok (http://kognitivprofil.hu). Ennek az eszköznek a kiterjesztése a Szenzomotoros és Kognitív Profil Teszt, amely ötéves kortól használható.
A Kognitív Profil Teszt az iskolai készségek fejlődésében szerepet játszó leglényegesebb háttér kognitív működések, képességek és készségek vizsgálatát teszi lehetővé. Célja, hogy olyan sokoldalú képet adjon az egyén és csoport erősségeiről és gyengéiről, amely alapján, hatékony egyéni fejlesztési terv, személyre szabott, illetve a csoport sajátosságainak megfelelő tanítás alakítható ki. Ez a módszer különösen jól használható az iskolai oktatásban hátrányba kerülő alacsony szociokulturális hátterű és neuroatipikus fejlődésű diákok ellátásában.
A feladatok játékos jellegűek és sikerélményt adnak, így a gyerekek szívesen végzik a tesztet. A teszt elektronikus változata az interneten ingyenesen elérhető a szülők, pedagógusok, egyéb szakemberek és kutatók számára.
A kutatási projekt tesztcsoportjai
Kutatásunk vizsgálati csoportjai az iskolát kezdő elsőosztályos gyermekek és pedagógusaik. A kísérleti módszertani munkában résztvevő pedagógusok részt vettek a tesztelésben és a módszertani fejlesztéseket kivitelezik, véleményezik. A kontroll csoportok pedagógusai csak a vizsgálatokban vesznek részt, ők a szokásos módszertanok szerint haladnak. A harmadik csoport a Polgár Judit által kidolgozott Sakkpalota módszertannal tanít. Ez a módszer már bizonyítottan segíti a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyerekeket, de ez az első osztály megkezdésekor elvben még nem jelent jobb indulást, feltéve, hogy nem elsősorban a tudatosabban módszertant kereső szülők gyermekei kerülnek ezekbe az osztályokba. Ez utóbbi feltételt a gyermekekkel végzett vizsgálatok eredményei alapján tudjuk ellenőrizni.
A három vizsgálati csoportba tartozó gyermekek száma a következő:
A módszertani fejlesztésben részt vevő kísérleti csoport N= 443
A módszertani fejlesztésben részt nem vevő kontrollcsoport N= 300
A Sakkpalota módszerrel tanuló csoport N= 307
A gyermekek többsége a tesztcsomag összes feladatát megoldotta, és az iskolakezdő szenzomotoros és kognitív profil teljes körű mutatóit kaptuk.
1. táblázat A tesztelésben részt vevő gyermekek száma és az elvégzett feladatok száma.
Csoport
Gyerekek száma
Megoldott feladatok száma
Gyerekenként elvégzett feladatok száma
Fejlesztő
443
12602
28,45
Kontroll
300
8317
27,72
Sakkpalota
307
8776
28,59
Összesen
1050
29695
28,28
Az életkori megoszlás szerint a vizsgálatban részt vevő gyermekek 94,57%-a 6-7 éves.
2. táblázat A vizsgálatban részt vevő gyermekek életkora
Életkor
5
6
7
8
9
10
Szumma
Gyerekek száma
1
387
606
43
12
1
1050
%
0,10%
36,86%
57,71%
4,10%
1,14%
0,10%
100,00%
A tanítók hozzáértő közreműködésének köszönhetően ritka nagy adatbázis áll rendelkezésünkre a további kutatásokhoz, amelyben az iskolát kezdő gyerekek fejlődését vizsgáljuk. Kialakítunk egy iskolakezdő profilt, ami jelzi, hogy melyek azok a szükséges szenzomotoros és kognitív képességek, amelyek az iskolai készségek elsajátításhoz szükségesek.
A gyerekek és osztályok mindegyikéről számszerű és vizuális visszajelzést kapnak a tanítóik. Közös és egyéni konzultációk során cserélünk információt.
Elkészült a Tanulás játékkal, tanulókártyák című módszertani egységünk mobilapplikációja.
A tanulókártyás játék a gondolkodásfejlesztés kiváló eszköze, hozzásegíti a gyerekeket az iskolai sikerességhez. A tanulókártyákon a tanuló fejlődését és/vagy a tananyag elsajátítását támogató feladatok, kérdések vannak.
2022. szeptember 1-jén megkezdődött kutatásunk legizgalmasabb része, a 2 évig tartó módszertani fejlesztés az iskolákban. Ennek a hatása csak akkor mutatható ki, ha a tanulók fejlettségét az induláskor és a fejlesztési szakasz végén is megvizsgáljuk. A bemeneti vizsgálatok október végén lezárultak. A módszertani fejlesztést vállaló 19 iskola 20 fejlesztő osztályában 441, a 30 kontrollcsoport esetében 486 tanulót vizsgáltak a pedagógusok.
Elkezdődött a beérkezett adatok tisztítása és összesítése.
