A kutatócsoportunk értekezletet tart a Főiskolán szeptember 8-án délután. A fő témák a félidős beszámoló, az eddig munkák értékelése, a nemzetközi projekt szervezése, valamint a további MTA-AVKF kutatások megtervezése.

A Tanulókártyák készítésében majdnem harminc pedagógus és számos diák vesz részt. Pap Judit koordinálja a folyamatot, amelynek során a kártyák több lektoráláson is keresztül mennek, majd grafikát is kapnak. Köszönet az alkotó csapatnak, és a Budapesti Műszaki Egyetem diákjainak, akik dr. Forstner Bertalan vezetésével a kártyák szerkesztéséhez felületet készítettek, majd most már teljes egészében működő mobil applikációra adaptálták a kártyákat. A Tanulókártya-készítők webfelületének elérési linkje továbbra is működik, és pdf formátumban továbbra is letölthetők a kártyák: https://tanulokartyak.azurewebsites.net/

Ha valaki saját kártyákat szeretne készíteni, jelentkezzen az atipikus@gmail.com e-mail címen. A mobil applikáció letölthető a Google Play-en: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.forstner.kartyak

2023. június 20-án lezárult a kutatási program első fejlesztési éve. Ennek a szakasznak a tapasztalatairól írásbeli beszámolót, valamint fotó-, videódokumentációt készítettek a fejlesztésbe bevont iskolák pedagógusai.

A kutatócsoport a visszajelzések alapján további módszertani egységeket dolgozott ki, valamint elkészítette a módszertani egységek és az általuk fejlesztett képességek összefüggés-táblázatát. A 2023. június 27-én tartott felkészülési napon megismerkedtek a pedagógusok az új fejlesztésekkel, valamint az összefüggés-táblázat felhasználásával áttekintettük és elemeztük a régi és az új módszertani egységeket.

Ebből a kínálatból választottak a következő tanévre a második osztályba lépő tanulóik számára.

Összegezve: 2023 őszén a támogató tanulási környezet kialakításáért 18 iskola 20 osztályában folytatódik majd a fejlesztés.

2023. június 22-én Bécsbe látogattunk a Technische Universität Wien meghívására, ahol egy különleges projektbe – Innovationslabor für Bildungsräume in bewegung (BiB Lab) -tekinthettünk be. Szabad fordításban: innovációs műhelyek az oktatásért.

Karin Harather, Ass.Prof. Mag.art. Dr.phil. Projektleiterin fogadott és kalauzolt bennünket. Mindhárom műhely lakótelepi környezetben működik, amelyből az egyiket egy csuklós buszban alakították ki. Így egész nyáron a lakótelep különböző pontjain kínál programokat a gyerekek számára. 

A projekt középpontjában az olyan kreatív térhasználat áll, amely tanulásra, mozgásra és pihenésre is alkalmas és amelynek a kialakításába, tervezésébe bevonták a felhasználók, a gyerekek, a pedagógusok kéréseit, ötleteit.

Délután egy olyan nemzetközi iskolába látogattunk el, amely építésekor már érvényesítették a felhasználók igényeit is.

A kutatócsoport tagjai közül Dani-Ördög Dalma szervezte és vezette a tanulmányutat, a kutatásban résztvevő iskolák közül 8 iskola tanítói vettek részt a programon.

2023. június 15-én tartottunk előadást a „A művészet ereje – kifejezés, alkotás, gyógyítás, kognitív és érzelmi fejlesztés” című 6. Művészetpedagógiai Konferencián. Az előadásra a Vigadó épületében került sor. A szerzők: Gyarmathy Éva, Fenyvesi Kristóf, Kökényesi Imre, Lavicza Zsolt, Pap Judit, Turmezei Mónika. A kutatócsoport által bemutatott módszertan nagy érdeklődést váltott ki, többen ki is próbálták a módszer játék verzióját.

A „Mesezene módszer hatása a fonológiai tudatosságra, valamint a gyorsautomatizált megnevezésre” című doktori értekezés, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Bizottsága előtt megvédett dolgozattal doktori címet nyert Szűcs Antal Mór. A módszer a kutatási csomagunk része, amelyet a pedagógusok megismerhettek és választhattak.

Szűcs Antal Mór a kutatásban a módszer hatástényezőit vizsgálja tovább, illetve a tanításba való beépítés lehetőségeit vizsgálja.

A COGNI-TEaCH projektünk felsőoktatásra szánt digitális tananyagfejlesztéssel foglalkozik, és az „innovatív tanulási és tanítási gyakorlatok ösztönzését” célzó felsőoktatási prioritást célozza meg. Ennek a prioritásnak a teljesítése érdekében adatokon alapuló tanítás elsajátítását biztosítjuk a pedagógusoknak. Projektünkben érvényesül az innovatív, egyedi tartalom, azaz a tanulás kognitív, érzelmi és szociális fejlesztése. A módszertani anyagot digitalizált formában biztosítjuk és online közvetítjük. Az online, nyílt hozzáférésű tananyag a leendő és gyakorló tanárokat hatékony készségekkel, eszközökkel és pedagógiai módszertanokkal látja el az általános iskolás gyerekek kognitív, érzelmi és szociális kompetenciáinak fejlesztéséhez.

20 iskola 21 osztályában zajlik az MTA-AVKF Tanulási környezet kutatócsoport által fejlesztett módszertani egységek kipróbálása, amelynek 2023. január 31-én lezárult az első fejlesztési szakasza. A pedagógusok előre megadott szempontrendszer alapján összegezték módszertani egységenként a tapasztalataikat fotókkal és videófelvétellel színesítve.

Az MTA –AVKF Tanulási környezet kutatócsoport 17 fejlesztő anyagot dolgozott ki, amiből a pedagógusok szabadon választhattak 3-6 egységet. Így a 36 innovatív pedagógus az első fejlesztési szakaszban összesen 140 módszertani egységet próbált ki. Ezek közül a Mozgáspihenő (14 osztály), a Mondrian blokkok használata (12 osztály) és a Mondókák mozgással (11 osztály) volt a legnépszerűbb. A visszajelzések feldolgozása megtörtént. 2023. március 29-én a kipróbálás tapasztalatairól online konzultációt tartottunk a fejlesztésben érintett pedagógusokkal.

 A jelen kutatásban fejlesztett vizsgálati eszköz

Az adatlapú oktatáshoz szükséges a pedagógusok számára könnyen használható és értelmezhető eszközöket biztosítani, hogy lehetőség szerint minél fiatalabb életkortól követhessék a tanulóik fejlődését. Olyan vizsgálati eljárást dolgoztunk ki, amely lehetőséget ad a pedagógusoknak a diákok differenciált megismerésére, és már húsz éve használják a pedagógusok (http://kognitivprofil.hu). Ennek az eszköznek a kiterjesztése a Szenzomotoros és Kognitív Profil Teszt, amely ötéves kortól használható.

A Kognitív Profil Teszt az iskolai készségek fejlődésében szerepet játszó leglényegesebb háttér kognitív működések, képességek és készségek vizsgálatát teszi lehetővé. Célja, hogy olyan sokoldalú képet ad­jon az egyén és csoport erősségeiről és gyengéiről, amely alapján, hatékony egyéni fejlesztési terv, személyre szabott, illetve a csoport sajátosságainak megfelelő tanítás alakítható ki. Ez a módszer különösen jól használható az iskolai oktatásban hátrányba kerülő alacsony szociokulturális hát­terű és neuroatipikus fejlődésű diákok ellátásában.

A feladatok játékos jellegűek és sikerélményt adnak, így a gyerekek szívesen végzik a tesztet. A teszt elektronikus változata az interneten in­gye­nesen elérhető a szülők, pedagógusok, egyéb szakemberek és kutatók számára.

A kutatási projekt tesztcsoportjai

Kutatásunk vizsgálati csoportjai az iskolát kezdő elsőosztályos gyermekek és pedagógusaik. A kísérleti módszertani munkában résztvevő pedagógusok részt vettek a tesztelésben és a módszertani fejlesztéseket kivitelezik, véleményezik. A kontroll csoportok pedagógusai csak a vizsgálatokban vesznek részt, ők a szokásos módszertanok szerint haladnak. A harmadik csoport a Polgár Judit által kidolgozott Sakkpalota módszertannal tanít. Ez a módszer már bizonyítottan segíti a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyerekeket, de ez az első osztály megkezdésekor elvben még nem jelent jobb indulást, feltéve, hogy nem elsősorban a tudatosabban módszertant kereső szülők gyermekei kerülnek ezekbe az osztályokba. Ez utóbbi feltételt a gyermekekkel végzett vizsgálatok eredményei alapján tudjuk ellenőrizni.

A három vizsgálati csoportba tartozó gyermekek száma a következő:

1. A módszertani fejlesztésben részt vevő kísérleti csoport N= 443
2. A módszertani fejlesztésben részt nem vevő kontrollcsoport N= 300
3. A Sakkpalota módszerrel tanuló csoport N= 307

A gyermekek többsége a tesztcsomag összes feladatát megoldotta, és az iskolakezdő szenzomotoros és kognitív profil teljes körű mutatóit kaptuk.

1. táblázat A tesztelésben részt vevő gyermekek száma és az elvégzett feladatok száma.

Az életkori megoszlás szerint a vizsgálatban részt vevő gyermekek 94,57%-a 6-7 éves.

2. táblázat A vizsgálatban részt vevő gyermekek életkora

A tanítók hozzáértő közreműködésének köszönhetően ritka nagy adatbázis áll rendelkezésünkre a további kutatásokhoz, amelyben az iskolát kezdő gyerekek fejlődését vizsgáljuk. Kialakítunk egy iskolakezdő profilt, ami jelzi, hogy melyek azok a szükséges szenzomotoros és kognitív képességek, amelyek az iskolai készségek elsajátításhoz szükségesek.

A gyerekek és osztályok mindegyikéről számszerű és vizuális visszajelzést kapnak a tanítóik. Közös és egyéni konzultációk során cserélünk információt.

Elkészült a Tanulás játékkal, tanulókártyák című módszertani egységünk mobilapplikációja.

A tanulókártyás játék a gondolkodásfejlesztés kiváló eszköze, hozzásegíti a gyerekeket az iskolai sikerességhez. A tanulókártyákon a tanuló fejlődését és/vagy a tananyag elsajátítását támogató feladatok, kérdések vannak.

Az elérhetőség linkje:
https://play.google.com/store/apps/developer?id=Tanul%C3%A1si+K%C3%B6rnyezet+Kutat%C3%B3csoport