MTA-AVKF projekt
Kutatási terv
A tervezett kutatási időszak: 2021. szeptember 1. – 2025. augusztus 31.
A kutatási terv szerint a megvalósításnak öt jól elkülöníthető fázisa van.
- Előkészítési időszak: 2021. szeptember 1. – 2021. február 28.
- Pedagógusi felkészülési időszak: 2022. március 1. – 2022. augusztus 31.
- Program időszak: 2022. szeptember 1. – 2024. augusztus 31.
- Hatásvizsgálat: 2024. szeptember 1. – 2025. január 31.
- Adatfeldolgozás, elemzés és beszámoló: 2025. február 1. – 2025. augusztus 31.
Jelenleg a 3. programidőszak felénél tartunk. A kutatási tervnek megfelelően haladunk.
A kutatás mintája – iskolák, települések, pedagógusok, tanulók
A Váci Egyházmegye által fenntartott intézmények, valamint a Klebelsberg Központ Váci, Balassagyarmati, Dunakeszi Tankerületeinek az iskoláiból 19 fejlesztő iskola 36 pedagógusa, illetve 15 kontrolliskola 21 pedagógusa vesz részt a kutatásban. Emellett országosan a sakkpalota módszerrel tanító 13 iskola 18 osztálya is bekerült kontrolliskolaként a kutatási mintába 28 pedagógussal. A bemeneti mérésekben 1050 tanulót vizsgáltunk.
A kutatásban vizsgált korosztály: 6-8 évesek, általános iskola 1-2. osztály
A három vizsgálati csoportba tartozó gyermekek száma a következő:
A módszertani fejlesztésben részt vevő kísérleti csoport 443 fő, a módszertani fejlesztésben részt nem vevő kontrollcsoport 300 fő és a sakkpalota módszerrel tanuló kontrollcsoport tanulóinak száma 307 fő.
A kutatás során nehézséget okozotta pedagógushiány, főleg a kisebb létszámú településeken, ahol több esetben nincsen „tanító duó”, miközben a kutatásban minden osztály esetében számítottunk két tanítóra vagy legalább tanító-pedagógiai asszisztens párra.
Előkészítési időszak: 2021. szeptember 1. – 2021. február 28.
Kidolgoztuk a tanulási környezet fejlesztését segítő interdiszciplináris ismertető anyagokat. A kutatásban részt vevő iskolák és tanítók megkeresése megtörtént. Megkezdődött a tanító párok felkészítése a kutatásra, kutatási konzultációt tartottunk. Összeállítottuk a vizsgálati eszközöket. Megtervezésre került a kutatás online platformja az intézményi regisztrációhoz, és a kutatási adatbázis számára, valamint a tanulókártya mobil applikáció háttérhonlapja és a mobil applikáció.
Pedagógusi felkészülési időszak: 2022. március 1. – 2022. augusztus 31.
Ebben a szakaszban a fejlesztő iskolák tanítói online konzultációk és offline képzés során ismereteket szereztek a tanulási környezet fejlesztő környezetté alakítása terén. A kutatási csoport a módszertani fejlesztést három dimenzióban – fejlesztés, térszervezés és tanulásszervezés – készítette el. A 17 módszertani egységgel párhuzamosan elkészültek és kipróbálásra kerültek a tanulói vizsgálati eszközök, valamint a vizsgálati eredmények rögzítésére alkalmas online platform. A módszertani egységekhez a pedagógusok megkapták a módszertani leírásokat, mellékleteket és a legfontosabb alapeszközöket is.
A fejlesztett módszertani egységek listája
| Egység | Fejlesztője | Kódja |
| Beszédhanghallás fejlesztése | Szűcs Antal Mór | F1.1 |
| Betűk képekben | Micskei Detti | F1.2 |
| Énekes játékok | Bénikné Dézsi Bernadett | F1.3 |
| Mozgásfejlesztés | Gyarmathy Éva | F2.1 |
| Ujjtudatosság fejlesztése | Gyarmathy Éva | F2.2 |
| Mondókák mozgással | Bénikné Dézsi Bernadett | F2.3 |
| Mozgáspihenő | Négyesi Anna | F2.4 |
| Rendezés és mintázatok | Gyarmathy Éva | F3.1 |
| Mondrian blokkok használata 1. | Kökényesi Imre | F3.2 |
| Pókábra – módszer | Gyarmathy Éva | F3.3 |
| Tanulás játékkal, tanulókártyák | Pap Judit | F3.4 |
| Téralkotás szabad mozgáshoz | Ritter Dániel | T1 |
| Téralkotás a tanuláshoz | Ritter Dániel, Illés Kádek Kata | T2 |
| Forgó tanterem | Bihary Sarolta, Tamáska Máté | T3 |
| Egyértelmű szabályok | Gyarmathy Éva | S1 |
| Aktivitás | Gyarmathy Éva | S2 |
| Önirányított tanulás | Gyarmathy Éva | S3 |
A módszertani egységek funkciója
A módszertani egységeket azért fejlesztettük, hogy hatékonyabb képességfejlődést érjünk el a tanulók iskolakezdési, a fejlődés szempontjából legintenzívebb szakaszában.
A módszertani egységeket csak a fejlesztő iskolákban használják, a kontrollcsoportoknak a bemeneti és a kimeneti mérések segítségével a fejlesztő hatás kimutatásában van szerepük.
A fejlesztő hatás eléréséhez a módszertani egységek kellő számú (ajánlott) használata szükséges.
Hogyan történt a módszertani egységek átadása?
Véglegesítettük a fejlesztő- és a kontrolliskolák csoportjait, valamint az iskolák képzési rendszerét. Ez alapján állítottuk össze csoportonként a felkészülés szakmai tartalmait, az időtartamokat és a konkrét dátumokat.
A fejlesztést végző pedagógusok felkészülése három lépcsőben zajlott: egy online és két jelenléti alkalommal két-két csoportban történt, hogy a kisebb létszám által személyesebb legyen a kapcsolat, és hatékonyabb legyen a felkészülés.
- Online felkészülés: 2022. március 17. és március 19.
- Jelenléti felkészülés: 2022. április 23. és április 30. és 2022. június 20. és június 21.
- A tanulói vizsgálatokra 2022. június 22-én és 2022. augusztus 25-én jelenléti formában készítettük fel mindkét csoport (fejlesztő és kontroll) pedagógusait, ahol részletes, írásos instrukciót kaptak a vizsgálatok elvégzéséhez, valamint próbaméréseket végeztek.
Az online felkészítés során 1, a jelenléti felkészítések 3 napján 16 módszertani egység bemutatása és tapasztalati úton történő megtanulása zajlott. Minden módszertani egységről szöveges összefoglalókat kaptak kinyomtatva a pedagógusok. A kiválasztott módszertani egységek részletes leírását, valamint a hozzájuk kapcsolódó segédanyagokat elektronikus úton és pendrive-on kapták meg a pedagógusok. Bizonyos módszertani egységekhez technikai eszközöket is biztosítottunk: a Mondrian blokkok játékot, a speciális léggömböket, a DVD-t és módszertani füzetet a Mozgáspihenő módszertani eszközhöz, valamint a képes betűkalauzt és betűkártyákat a Betűk képekben módszertani egységhez.
Megtörtént a Tanulás játékkal, tanulókártyák módszertani egységhez tartozó mobil applikáció 1. verziójának a kipróbálása is.
Milyen támogatást kaptak munka közben a pedagógusok?
A kutatás külön honlapján rendszeresen tájékoztatást adtunk a projekt legfontosabb lépéseiről. A kutatáshoz létrehozott e-mail címen rendszeresen a kommunikáltunk a pedagógusokkal, és kéthavonta online konzultációt tartottunk az éppen aktuális témákról, illetve igények, kérdések alapján.
Vizsgálati eszközök:
A gyermekek követésére a pedagógusok által is használható Online Szenzomotoros és Kognitív Profil Teszt feladatait (https://kognitivprofil.hu), valamint a Színes Raven Mátrixokat alkalmaztuk. A kutatás érdekében a szenzomotoros vizsgálatokat érintőképernyőn megoldhatóvá tettük, így a feladatmegoldást közvetlenül lehetett mérni. Minthogy kisgyermekek teszteléséről van szó, a vizsgálatokat a tanítójuk egyszemélyes helyzetben végezte. A legtöbb feladatot a gyermek az érintőképernyőn maga oldotta meg, némely feladat esetében a pedagógus írta be az eredményt. A vizsgálat 2×45 percet vett igénybe.
Pedagógusok követésére a kutatásban négy egészségpszichológiai kérdőívet kérdeztünk és kérdezünk le, amelyek mindegyike szabadon felhasználható: Mentális Egészség Teszt Aspirációs Index, Mini Oldenburg Kiégés Kérdőív, Szubjektív Testi Tüneti Skála és egy szocio-ökonómiai státusz kérdőív. Az összeállított egészségpszichológiai kérdőíveket és a szociológiai kérdőívet a kísérletben részt vevő pedagógusok és a kontrollcsoportok pedagógusai töltötték ki.
Program időszak: 2022. szeptember 1. – 2024. augusztus 31.
Ennek a programidőszaknak a felénél tartunk.
A tanítók két éven keresztül a megismerő-fejlesztő szemléletnek megfelelő, a nyelvi fejlesztést szenzomotoros fejlesztéssel kapcsoló tevékenységeket építenek be a tanításba. A gyerekek a sokféle mozgásra lehetőséget adó térben tanulhatnak. A tanítók egyéni és csoportos konzultációkon egyeztetnek évente 3-5 alkalommal az egyes területek felelős szakembereivel. A két év során félévi gyakorisággal írásbeli visszajelzésekben tájékoztatják a kutatási csoportot a programban történtekről.
A program időszak 1. szakasza: 2022. szeptember 1. – 2023. június 30.
Megtörtént a fejlesztő- és a kontrollcsoportokban is a bemeneti mérések megszervezése és lebonyolítása. Adatfeldolgozás, elemzés, összegzés után minden fejlesztő osztályra elkészültek az osztályprofilok és az egyéni eredményeket kognitív területenként mutató táblázatok. Ezeknek az értelmezését több csoportos online konzultációban segítettük.
A tanítók a fejlesztő tanulási környezetben tanuló diákok tanulásának, fejlődésének megfigyelésével követik a folyamatot, és félévkor valamint év végén írásos beszámolóban fotó-és videódokumentációval mutatják be a munkájukat és a gyerekek fejlődését.
A programidőszak első évének tanulságai a pedagógusok visszajelzései alapján
- 19 iskola 20 osztálya vesz részt a kísérleti módszertani munkában, 443 tanuló érintett a fejlesztésben, 36 pedagógus fejleszt a módszertani egységekkel
- Legnépszerűbb módszertani egységek: a Mozgáspihenő, a Mondrian blokkok használata 1., a Mondókák mozgással.
- Arról, hogy a módszertani egységek hogyan válnak be, hogyan viselkednek a gyakorlatban a pedagógusok visszajelzéseiből kaptunk képet. A pedagógusok visszajelzései előre megadott formában és ütemezésben történtek, mindenben a kiadott és szóban elmondott tájékoztatók szerint jártunk el.
A féléves – éves visszajelzés 3 elemből állt:
- fotókészítés – feltöltés a projekt platformjára
Módszertani egységenként 1-2 fotó készítése a félév során munka/használat közben. - videókészítés – egy kiválasztott módszertani egységről videó készítése a félév során munka/használat közben. Időtartam: 1-2 perc.
- beszámoló készítése – módszertani egységenként 1 db írásbeli visszajelzés készítése a félévi munka összegzett tapasztalatairól a megadott szempontok alapján egy megadott Google űrlapon:
A vizuális anyagok feldologzása megkezdődött. Különösen az iskolai terek használatával foglalkozó kutatók számára van nagy jelentősége az anyagnak, de minden módszertani egység megismeréésében is segítség a vizuális anyag.
A módszertani egységek használatának gyakorisága
A módszertani egységek iskolai szintű választása a többszöri használat érdekében történt. tehát mindkét pedagógus ugyanazokat használja az óráin, foglalkozásain, ezzel szerettük volna a kellő számú használatot biztosítani. A fejlesztő hatás eléréséhez az ajánlott számú használat szükséges, amely a módszertani egységek átadott leírásában szerepelt. Ez az ajánlott gyakoriság az első félévben ritkán egyezett meg a tényleges gyakorisággal, de ez sokat változott pozitív irányban a 2. félévben.
Kiemelések a pedagógusok visszajelzéseiből a sikerekről és a nehézségekről
A pedagógusok írásban elemezték a módszertani egységek használhatóságát. Az alábbiak a legjellemzőbbek:
„A tanteremben kihelyeztük a nagy „betűk képekben” táblát, ezt már az első perctől használjuk. A nevüket is ennek segítségével tanulták meg leírni. Délután a napköziben saját kis füzetükbe készítik a betűsimogatót.”
„A módszertani egységek alkalmazásához szükséges előkészületek rendkívül időigényesek.”
„Minden tanórán (elején, végén, közben) alkalmazom a játékokat. Van, hogy a módszer anyagaiból, van, hogy az általam ismertekből.”
A lufilak kialakítása, a felfújt lufik tárolása problémás.”
„Tanórákon felállunk, játszunk. Hátul szabad helyet (tábortűz) hagytunk a csoportos feladatokhoz, mozgásos játékokhoz. A sarokban van a barlang, ahol pihenni, beszélgetni, játszani lehet.”
„Nehéz lecsillapítani a tanulókat a „feladatok” elvégzése után.”
„Az órák elején mindig van iránygyakorlat, nagymozgástól a kisebb mozgásokig. Kéz, ujjtorna, ellentétes kéz-láb feladatok.”
„Mivel lufival nem tudunk tornázni helyszűke miatt, ezért megpróbáltunk eszköz nélkül vagy babzsákkal elvégezni az egyszerűbb gyakorlatokat.”
„Kézmosás, reggeli tanórakezdés, ebédelés-sorakozás, elpakolás-hazaindulás lépéseinek algoritmusos képe kinn van a tanteremben.”
„Sok előkészületet igényel a napi munka mellett, rendetlenség, feszültség van a betanulási időszakban.”
„A gyerekek imádják a Mondrian blokkot, óriási extázist jelent számukra, amikor hosszas szenvedés után sikerül megoldani a feladványt, különösen az első alkalommal. Érdekes, hogy nem azok a legügyesebbek benne, akiktől tanulmányi eredményeik alapján várnánk, ezért külön jó, hogy nekik is van sikerélményük.”
„Osztálylétszám és az osztályterem nagysága miatt helyszűke nehezíti a módszertani egységek megvalósítását.”
„Az osztályteremben (olvasósarok, játszósarok, sakk asztalokkal berendezett rész). Itt mindenhol szőnyegeket használunk. A tanórában mindegyikhez kapcsolódnak feladatok.
Az ebédlőt hétfő reggel beszélgetőkörhöz rendezzük be rongyszőnyegekkel, illetve csoport munkákhoz alakítunk ki teret, amikor nagy tér szükséges.”
„A mondókázást az Énekes játékok nevű módszerrel sokszor alkalmazom együtt. Időhiány miatt ez tűnik a legjobb megoldásnak. A választásaim közül számomra ezt a legkönnyebb megvalósítani. Szeretem, hogy nem igényel eszközt és különösebb felkészültséget.”
„Az ajánlott időtartamot nem tudjuk betartani, mert keveset vagyok az első osztályosokkal, így egy tanórán 5-10 percet mondókázunk csak. Az elején nehéz volt visszarázni őket a padba, de ez az a modul, amit a legjobban „megszoktak” és, amit a legjobban szeretnek.”
Összegezve a visszajelzéseket: nehéz beleilleszteni, helyet csinálni a fejlesztéseknek. Minden fajta fejlesztés feszegeti a mindennapi pedagógiai gyakorlat kereteit, bár a gyerekek szeretik, és a pedagógus látja a fejlesztő hatást.
A tanulói vizsgálatok és a módszertani egységek kapcsolata
A módszertani fejlesztés célja, hogy a gyerekek vizsgálata során kialakított osztályprofil és egyéni profilok figyelembevételével tudjon a tanító módszertant választani a tanításához. Az első évi vizsgálatok után a tanítók visszajelzést kaptak az osztályukról a Szenzomotoros és Kognitív Profil Teszt adatai alapján elért tanuló fejlettségről.
A tanulói vizsgálatok eredményei feltárták a vizsgált tanulók és tanulócsoportok erősségeit és a gyengeségeit, ezért a következő évi módszertani egységek kiválasztásakor már lehetséges ezeket figyelembe venni. A június 27-ei felkészülési nap programját úgy állítottuk össze, hogy megismerkedhessenek a pedagógusok az újonnan fejlesztett módszertan egységekkel, valamint csoportmunkában új szempontok szerint áttekintsék az eddigi összes módszertani egységet az általuk fejlesztett képességekkel együtt.
Ebben a felkészülési szakaszban az adat-alapú döntéshozatallal is megismerkedtek a tanítók.
Főbb kutatási témák
A kutatócsoport tagjai a projekt során többféle kutatási témán dolgoznak.
Az iskolát kezdő gyermekek szenzomotoros és kognitív profilja: Több, mint ezer elsőosztályos gyermek online és személyes vizsgálata átfogó képet ad a 2022-es tanévben iskolát kezdő gyermekek idegrendszeri érettségéről, kognitív jellemzőiről.
A települések mérete és az iskolakezdő profil alapján választott módszerek: Minél kisebb településen élnek a gyerekek, annál kevésbé felkészültek az iskolára, ami az iskolai sikerességet gátolja. Feltételezésünk szerint a tanítók nem eléggé alkalmazkodnak a település adottságaihoz, így az iskolába érkező gyerekek képességeihez sem.
Hátrányos helyzetű gyermekek kognitív és viselkedéses profilja: Az iskolakezdéskor felmért szenzomotoros és kognitív jellemzőket és a pedagógus által megadott viselkedésjellemzőket a szociokulturális helyzettel összevetve vizsgáljuk. Feltételezésünk szerint a hátrányos helyzetű gyerekek esetében jelentősebb fejlődés mutatkozik, mint a jobb családi háttérről érkező tanulóknál.
Az adatalapú oktatás akadályai: A Szenzomotoros és Kognitív Profil Teszt lehetőséget ad a pedagógusoknak a gyermekek fejlődési sajátosságainak megismerésére. A pedagógusok módszertani felkészítése ellenére az első osztályban kevéssé figyeltek a gyerekek sajátosságaira. A kutatás során további felkészítés és a vizsgálati eredmények értelmezése segíthet a változtatásban.
Mondrian Blocks – kognitív tréning fejlesztési hatásai az iskolakezdés időszakában: A Mondrian Blokkok kognitív fejlesztő hatását mérő vizsgálatok érdekében az elsőosztályosok számára kidolgozott feladatok során végzett tevékenységet, a motoros, szenzomotoros és kognitív területeken vizsgáljuk.
A Mesezene módszer hatása az olvasáshoz szükséges kognitív funkciókra: A Mesezene módszer az olvasástanulás előkészítését célozza a szükséges kognitív működések erősítése által. A módszer hatásvizsgálata elsősorban az olvasás szempontjából fontos fonológiai tudatosságra, valamint a gyorsautomatizált megnevezésre irányul.
A tanulókártyák társasjátékokkal kombinált használata elsőosztályban a tanulási környezet átalakítása érdekében: A tanulókártyák fejlesztő hatását a táblásjátékokkal együtt egy mobil applikációs megsegítéssel alkalmazzuk elsős osztályokban. Vizsgáljuk, hogy mely témaköröket milyen gyakorisággal használják a tanulás megsegítésére.
Átfogó módszertani megújulás és a Sakkpalota módszer hatásának összevetés – az iskola első két éve: A kutatás során összevetjük az innovatív pedagógusok által alkalmazott módszertanokkal és a konkrét programot jelentő Sakkpalota programmal tanuló gyerekek két éves fejlődését.
Módszertani műhely módszer: Feltételezésünk szerint a tanítók a felsőoktatában akkor tudnak a saját korai oktatási tapasztalataiktól eltérő módszertanokat használni, ha ezeket saját élményként tanulhatják. A tapasztalat alapú tudás a gyerekek és a felnőttek, különösen a pedagógusok tanulásában meghatározó jelentőségű a tudás alkalmazhatóságában.
A pedagógus innováció külső és belső meghatározói, a pedagógusok mentálhigiénés támogatása: A pedagógusok személyiségét, mint a tanulási környezet egyik fontos elemét, valamint a mentálhigiénés egészségét, ezek esetleges változását a projekt során validált személyiség- és egészségpszichológiai mérőeszközökkel követjük nyomon. Kutatásaink eredményeképpen reméljük, arra is választ kapunk, milyen külső és milyen személyiségjegy meghatározói vannak, hogy egy pedagógus innovatív módon kezd el gondolkodni és dolgozni.
A tanulási környezet és életkörnyezet: A kutatás alapja, hogy a kutatók a használókkal közösen hoznak létre és próbálnak ki innovatív téri szituációkat, amelyek később az iskolai tervezésben is használható ötletek, tapasztalatok lehetnek.
Iskolaépületek, mint tanulási környezet hatása a szuburbanizációra: A családok mobilitásában nagy szerepet játszanak az oktatási intézmények. Egyrészt a családiok keresik a modern oktatási megoldásokat, hatékony módszereket, másrészt az oktatási intézmények közösségi funkciótkat is betöltenek. Ez a két hatás egymást erősíti. A kutatás eredményeiben a módszertanok sikerességén keresztül maguknak az iskolaépületeknek is nagy jelentősége van.